Barackok

Je to ochorenie vyvolávané hubou Clasterosporium carpophilum. Na listoch sa prejavuje vo forme niekoľko milimetrov veľkých, ostro ohraničených hnedých škvŕn, ktoré neskôr z čepele listov vypadávajú a preto sa toto ochorenie nazýva aj dierkovitosťou listov. Túto dierkovitosť stretávame aj na listoch ostatných kôstkovín (slivky. čerešne, višne, marhule). Druhým príznakom klasterosporiózy je drobná škvrnitosť plodov, ktorá býva často sprevádzaná aj glejotokom. Pôvodca ochorenia prezimuje konídiami jednak v opadanom lístí a jednak na kôre stromov. V prípade daždivého počasia po vypučaní stromov tieto konídiá vyklíčia a nakazia listy alebo plody broskýň

Šarku poznajú záhradkári predovšetkým ako nebezpečnú vírusovú chorobu slivkovín. Jej hostiteľmi sú však aj marhule, broskyne, mandle, trnka, višňa plstnatá, mahalebka a myrobalan. Na listoch marhúľ sa šarka prejavuje vo forme žltozelených alebo bledozelených kresieb, prúžkov, prstencov alebo škvŕn, ktoré sú najvýraznejšie v prvej polovici vegetačného obdobia. Na povrchu plodov marhúľ možno príznaky šarky pozorovať krátko pred ich dozretím. Prejavujú sa pomerne veľkými belavými kresbami a krúžkami. Niekedy sa v miestach týchto škvŕn plody aj mierne deformujú. Dužina silno postihnutých plodov býva vláknitá, málo šťavnatá a máva mdlú chuť. Veľmi typicky sa šarka prejavuje na kôstkach marhúľ v podobe belavých krúžkov, kresieb a škvŕn, ktoré na nich zostávajú aj po vysušení. Na listoch broskýň sa príznaky šarky objavujú zriedkavejšie a prejavujú sa zožltnutím žilnatiny a deformáciou listovej čepele. Príznaky na plodoch brosk

Az őszibarack gyümölcsféreg (Cydia molesta, Peach fruitworm) az őszibarackot a fiatal hajtások tetején lévő folyosók elfogyasztásával és a gyümölcsfoltosság okozásával károsítja. A kártevő a kifejlett hernyók stádiumában telel át, amelyek tavasszal bábozódnak be. Évente két-három nemzedéke is lehet. A nyári nemzedékek a legkártékonyabbak, a későbbi, savanyításra szánt fajtákat támadják meg. A foltos gyümölcs gyakran monilion rothadásnak esik áldozatul. Hasonló kárt okoz az őszibarack-pszilid (Anarsia lineatella), amely a fiatal hernyók stádiumában telel át. A hernyók tavasszal a több centiméter hosszú hajtásokba fúródnak be.

Az őszibarack lisztharmatát a Sphaerotheca pannosa var. persicae nevű gomba okozza. A betegség tünetei a fiatal leveleken, a hajtásvégeken és különösen a gyümölcsökön figyelhetők meg vastag, fehéres aljgomba formájában, amely később barnává válik. A súlyosan fertőzött levelek lehullanak, a gyümölcs héja parafás lesz és a gyümölcs deformálódik. A lisztharmat száraz és meleg időben terjed. A különböző őszibarackfajták, valamint a nektarin fajták különbözőképpen fogékonyak a betegségre.

A betegséget a Monilia laxa nevű gomba okozza, amely a csonthéjasok rothadásának kórokozója is. A fertőzés akkor következik be, ha a virágzás időszakában tartósan csapadékos és hűvös időjárás uralkodik. A betegség leginkább a cseresznyén és a kajszibarackon fordul elő, de az utóbbi években őszibarackon és szilván is észlelték. A felsorolt gyümölcsfajokon belül a fajták fogékonysága jelentősen eltér, így gyakran előfordul, hogy az egymás mellé ültetett fajták eltérő mértékben fertőzöttek. A gomba a gyümölcs "monilia múmiáiban" telel át, amelyek tavasszal nagy mennyiségű spórát bocsátanak ki.

A levélfodrosodás (Taphrina deformans) az őszibarackfák gazdaságilag legjelentősebb betegsége, mivel a tavaszi hónapokban már lehullott fiatal leveleket fertőzi meg. A levélfelület jelentős részének elvesztése a fiatal gyümölcsök lehullását is okozza, veszélyeztetve ezzel a termést a vegetációs időszakban. A fák fertőzését a tél végi esős és hideg időjárás elősegíti a rügyfakadáskor és a rügyfakadást követő rövid időszakban az őszibarack virágzásának kezdetéig. A kórokozó a fák kérgén és a virágbimbók pikkelyei alatt a megduzzadt spóraszintben (blasztospórák) telel át.