Cseresznye

A cseresznyefúró (Rhagoletis cerasi) egy légy, amelynek fehéres, lábatlan lárvái a későbbi cseresznyefajták jól ismert gyümölcsfoltosságát okozzák. A kártevő bábállapotban telel át a cseresznyefák alatt, sekélyen a talajban. A kifejlett fúrók fő rajzása május közepe körül következik be. A nőstények a párosodás után körülbelül 7-10 nappal kezdik meg petéik lerakását a gyümölcsbe. A cseresznyefúrónak évente egy nemzedéke van.

Je to ochorenie vyvolávané hubou Clasterosporium carpophilum. Na listoch sa prejavuje vo forme niekoľko milimetrov veľkých, ostro ohraničených hnedých škvŕn, ktoré neskôr z čepele listov vypadávajú a preto sa toto ochorenie nazýva aj dierkovitosťou listov. Túto dierkovitosť stretávame aj na listoch ostatných kôstkovín (slivky. čerešne, višne, marhule). Druhým príznakom klasterosporiózy je drobná škvrnitosť plodov, ktorá býva často sprevádzaná aj glejotokom. Pôvodca ochorenia prezimuje konídiami jednak v opadanom lístí a jednak na kôre stromov. V prípade daždivého počasia po vypučaní stromov tieto konídiá vyklíčia a nakazia listy alebo plody čerešne.

A cseresznyefák levélfoltosságát a Blumeriella jaapii nevű gomba okozza. Szlovákiában elsősorban az északabbra fekvő, csapadékban gazdagabb régiókban fordul elő. A déli régiókban csak kivételesen csapadékos években fordul elő. Gyümölcsfaiskolákban a fiatal dugványokon nagyon gyakori. A beteg levelek sárgulnak és gyakran már júliusban lehullanak. A korai levélhullás kedvezőtlenül hat a fa érésére és növeli a fák téli fagyokkal szembeni érzékenységét.