Eper

A csigák nedves körülmények között érzik jól magukat, ezért gyakrabban találkozunk velük a csapadékos években. A nedves és állandóan árnyékos helyeken bújnak meg, amelyek telelőhelyként is szolgálnak. Ezekből a búvóhelyekről tavasszal táplálék után kutatva vándorolnak. Előszeretettel fogyasztják a káposzta- és salátaleveleket, a sárgarépa gyökereit, a burgonyagumókat, az eper termését, és gyakran a lehullott gyümölcsökbe is beássák magukat. A kertekben a leggyakoribb csigák a nagy csiga (a képen a levélen) és a mezei csiga.

Najčastejším škodcom jahôd je kvetovka jahodová (Anthonomus rubi), ktorú starší záhradkári poznajú pod názvom kvetopas jahodový. Kvetovka jahodová nalietava do porastov jahôd ešte pred ich kvitnutím a ožiera listy. Po tomto úživnom žere sa chrobáky pária a samičky začínajú klásť vajíčka jednotlivo do kvetných pukov. Po naložení vajíčka nahryznú stopku kvetu, ktorý zvädne a neskôr odpadne. Z vajíčka sa medzitým vyliahne larva, ktorá sa živí odumierajúcimi zvyškami kvetov. Asi o 4 až 6 týždňov sa liahnu chrobáky, ktoré zaliezajú do rôznych úkrytov, kde prezimujú. Silnejší výskyt kvetovky jahodovej pozorujeme v porastoch jahôd vysadených v blízkosti lesov a parkov, kde chrobáky majú väčšie možnosti prezimovania. Preto aj chemický boj vykonávame iba v silnejšie ohrozených porastoch. Na postreky, ktoré sa vykonávajú pred kvitnutím jahôd sa môže použiť Decis EW 50.

A botrytis cinerea a szamóca legsúlyosabb betegsége, mivel a szüret idején roncsolja a gyümölcsöt. A fertőzött gyümölcsöt a gomba vastag, szürke, porszerű bevonata borítja. Esős években, intenzíven öntözött, sűrű és árnyékos állományokban súlyosabb a betegség. A fajtaérzékenység is fontos szerepet játszik a botritisz megjelenésében. A legérzékenyebbek közé tartozik a jól ismert és népszerű Senga Sengana.

A gomba hialin micéliumot termel, amely fokozatosan barnás színt vesz fel. A micélium a fertőzött szervek felületén növekszik. A kórokozó micéliummal telel át a gazdanövény levelein. Tavasszal megtermékenyül és a fiatal levelek fertőzése következik be.

So škvrnitosťou listov jahôd hubového pôvodu sa stretávame zvyčajne až v letných mesiacoch, predovšetkým v daždivých rokoch a v intenzívne zavlažovaných porastoch. Fialovú škvrnitosť spôsobuje huba Diplocarpon earliana. Prejavuje sa vo forme 2-5 mm veľkých fialových škvŕn s neostrým okrajom. Škvrny často splývajú a v takom prípade napadnuté listy usychajú. Aj pre bielu škvrnitosť (Mycosphaerella fragariae) je charakteristická tvorba 3-4 mm veľkých červenofialových, ostro ohraničených škvŕn. Ich stred však neskôr odumrie a vybledne (odtiaľ slovenský názov). V prípade väčšieho počtu škvŕn napadnuté listy odumierajú. Obidve huby prezimujú na napadnutých listoch, ktoré sú zdrojom infekcie pre nasledujúce vegetačné obdobie. Väčšie škody vznikajú v prehustených a zaburinených porastoch a na náchylných odrodách.

A kaktuszfoltosságot (Phytophthora cactorum) először 1870-ben azonosították a kaktuszokon. Rendkívül sok gazdanövényt képes megfertőzni, és nedves környezetben fejlődik. Más gazdaságilag fontos kultúrákra is átterjedhet, mint például az alma, a körte, a rododendron, az azálea, a szamóca és a szamóca.