Fafúró rovarok

A kártevő jellemzői

Csíkos féreg (Anobium striatum Olivier)
červotoč prúžkovaný je 3-4mm dlhý, tmavohnedý, na krovkách má 10 radov rovných a zreteľne bodkovaných rýh. K hromadnému rojenia chrobákov dochádza v júni až júli, väčšina z nich zostáva na mieste kde sa vyliahli, alebo v blízkosti. Samička kladie obvykle cca 20 vajíčok do starých výletových otvorov, štrbín v dreve, alebo na rovný, ale drsný povrch. Červotoč prúžkovaný napadá predovšetkým ihličnaté drevo, vzácne aj listnaté, opracované a už niekoľko rokov používané (nábytok, hudobné nástroje, trámy, okná, dvere, podlahy ...) V jadrovom dreve sa vyvíja zle. Charakteristické je, že trámy napadá len na vnútornej strane miestnosti. Vonkajšie stranu stien domov a trámov nepoškodzuje. Larvy vyvrtávají v dreve pozdĺžne chodby, ktorých hlavná časť je sústredená do letokruhov jarného dreva. Dĺžka dospelých larvy dosahuje 4mm a šírka jej chodby v tejto dobe býva okolo 2-2,3 mm. Vývoj trvá 1-3 roky a závisí na okolitej teplote a vlhkos

Halálféreg (Anobium pertinax Linnaeus)
a halálféreg nagyobb, mint a csíkos fakopáncs, hossza eléri a 4-5 mm-t. Az egész teste feketésbarna, csak a pajzson, a két hátsó szarvánál van aranysárga folt. Egyébként hasonlít a csíkos fakopáncsra. A bogarak májusban és júniusban vannak a legnagyobb számban jelen, és éjszakai életmódot folytatnak. A nőstények összesen mintegy 30 tojást raknak le a szabadon álló fák zugaiba vagy régi folyosókba. A halálféreg elsősorban a téli fagyoknak kitett területeken lévő fákat fertőz, mind a tűlevelűeket, mind a lombosokat, és több éven keresztül épül be.

Bokor ácsbogár (Hylotrupes bajulus L.)
hossza 10-20 mm, szurokbarna, a fürtök közepén két keresztirányú csíkkal. Csápjai a többi ácsbogárfajhoz képest viszonylag rövidek, alig érik el a fürtök közepét. Az ácsbogár a tűlevelű fák faanyagát fertőzi. A nőstény 80-200 petét rak le a hasadékokba. A kikelt lárvák alagutakat ásnak a felszín alá, később mélyebbre ásnak (jellegzetes nyikorgó hangot adva), a fertőzött fa végül törmelékké omlik. A lárvák 3-10 évig (néha akár 15 évig is) fejlődnek. A kirepülési lyukak ovális alakúak, legfeljebb 1 cm szélesek. A kifejlett ácsbogár legfeljebb 1 hónapig él.

Vonalas fásszárnyúak (Xyloterus lineatus Olivier)
a fafúró 3-4 mm hosszú. A fej és a pajzs barnássárga vagy vöröses színű, a törzsek halványsárga színűek, oldalt sötét hosszanti szegéllyel. A nőstény fúró a törzs tengelyére merőlegesen 5 cm mélységig fúr anyai járatokat, a lárva járatai ezután merőlegesek az anyai járatra. ez a táplálkozási mód nagymértékben roncsolja a fát. A lárva gyakran együtt található egy gomba, a Cetatocystis pilifera aljnövényzetével, amely a fa kék színét okozza, és a járatok ezért feketék lesznek. A fafúró fejlődése 9-10 hétig tart. A fafúró minden tűlevelű fában kártékony.

A Nagy Pilorita
e család petéit félig megmunkált fába rakják. A lárvák 2-3 évig fejlődnek. A kifejlett egyedek kifelé ássák magukat, 5-7 mm átmérőjű kerek lyukat hagyva maguk után. A leggyakoribb piloritoidák az Uroceus gigasL. és a Sirex juventusL., amelyek fenyő-, fenyő-, lucfenyő- és lucfenyőfában találhatók. A kifejlett piloritoidák 12-40 mm hosszúak, fémes kék, fekete vagy feketéssárga színűek és távolról nagy darazsakra vagy darazsakra hasonlítanak.

Fa hangyák
a fafúró hangyák 7-14 mm-esek és feketék. Gyakran élnek szimbiózisban a faférgekkel és az ácshangyákkal, és olyan faanyagokon telepednek meg, amelyeket korábban ezek a kártevők megtámadtak. A hangyák gombákat és penészgombákat hurcolnak be a fába, felgyorsítva a megrongált fa károsodását.