Stonegrounds

Roztočec ovocný (Panonychus ulmi) prezrádza svoju prítomnosť svojimi červeno sfarbenými zimujúcimi vajíčkami pri púčikoch, v trhlinách kôry. Na jar sa liahnu oranžovo sfarbené larvy. Koncom mája sa objavujú na listoch letné oranžové vajíčka. Jedince prvej letnej generácie sa objavujú už koncom mája, v júni a podľa poveternostných podmienok ju ešte nasledujú 3 – 4 generácie. Roztoče škodia cicaním rastlinných štiav. Na listoch nachádzame žlté škvrny po vpichoch, pri premnožení škodcu tieto škvrny splývajú do súvislých žltohnedých škvŕn. Listy sa lyžicovite vydúvajú a predčasne padajú. Od polovice augusta samičky kladú zimné vajíčka.

A cseresznyefúró (Rhagoletis cerasi) egy légy, amelynek fehéres, lábatlan lárvái a későbbi cseresznyefajták jól ismert gyümölcsfoltosságát okozzák. A kártevő bábállapotban telel át a cseresznyefák alatt, sekélyen a talajban. A kifejlett fúrók fő rajzása május közepe körül következik be. A nőstények a párosodás után körülbelül 7-10 nappal kezdik meg petéik lerakását a gyümölcsbe. A cseresznyefúrónak évente egy nemzedéke van.

A szilvamoly (Cydia funebrana) a szilvafoltosság második okozója a szilvabogár után. Míg a szilvabogárnak évente csak egy nemzedéke van, és a fiatal, idő előtt lehulló gyümölcsök korai foltosságát okozza, addig a szilvamolynak évente két nemzedéke van. Az első nemzedék nem túl számos, ezért a szilvát nem kell ellene kezelni. A szilvamoly második nemzedéke júliusban rajzik, és az érő gyümölcsök foltosságát okozza, amelyek általában már a fán vannak, és monilion rothadásnak vannak kitéve. A foltosságra jellemző, hogy a hernyónak a gyümölcsbe hatolásánál megkeményedett ragasztócseppek jelennek meg.

Vošky sú najznámejšími a najrozšírenejšími škodcami ovocných drevín. Ich škodlivosť spočíva predovšetkým v tom, že rastlinné šťavy cicajú v takom množstve, že ich nestačia zúžitkovať. Preto lepkavými kvapkami štiav, ktoré prešli ich tráviacim traktom (tzv. medovica) znečisťujú nižšie položené listy, na ktorých sa neskôr rozrastajú čerňovky. Škodlivosť vošiek zvyšuje aj skutočnosť, že sa dokážu v krátkom čase mimoriadne rýchlo premnožiť. Okrem cicania rastlinných štiav škodia aj prenášaním rôznych vírusových chorôb (napr. šarka sliviek). Všetky druhy vošiek prezimujú vo forme vajíčok na jednotlivých druhoch ovocných drevín. Niektoré druhy začiatkom leta preletujú (migrujú) na letné hostiteľské rastliny, z ktorých sa na jeseň vracajú späť na ovocné dreviny a nakladú prezimujúce vajíčka. Iné druhy zostávajú počas celej vegetácie na ovocných drevinách.

Roztočce nepatria medzi hmyz, ale medzi pavúkovce, čoho dôkazom sú 4 páry končatín a schopnosť vytvárania pavučinky na napadnutých rastlinách. Keďže sú veľmi drobné (ich telo dosahuje dĺžku 0,2 - 0,4 mm), voľným okom nie sú takmer viditeľné. Na ich prítomnosť nás upozorňujú striebristé, žltohnedé alebo bronzovohnedé drobné škvrnky na vrchnej strane napadnutých listov. Na okrasných rastlinách najčastejšie škodí roztočec chmeľový (Tetranychus telarius), ktorý sa ľudovo nazýva aj červeným pavúčikom. Okrem okrasných rastlín napáda desiatky rôznych poľných plodín, zelenín, ovocných drevín a prežíva aj na rôznych burinách. Vo voľnej prírode prezimuje v štádiu oplodnených samičiek. V teplých a suchých podmienkach bytov a skleníkov sa rozmnožuje nepretržite celý rok.

A betegséget a Monilia laxa nevű gomba okozza, amely a csonthéjasok rothadásának kórokozója is. A fertőzés akkor következik be, ha a virágzás időszakában tartósan csapadékos és hűvös időjárás uralkodik. A betegség leginkább a cseresznyén és a kajszibarackon fordul elő, de az utóbbi években őszibarackon és szilván is észlelték. A felsorolt gyümölcsfajokon belül a fajták fogékonysága jelentősen eltér, így gyakran előfordul, hogy az egymás mellé ültetett fajták eltérő mértékben fertőzöttek. A gomba a gyümölcs "monilia múmiáiban" telel át, amelyek tavasszal nagy mennyiségű spórát bocsátanak ki.